Boldog IV. Károly királyra emlékeztünk

Már a száműzetése idején, nem sokkal megbetegedése után IV. Károly azt mondta, idézem: „Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése és követése volt.”

Utolsó királyunk már gyerekkorában megkapta édesanyjától azt a hitbéli elhivatottságot, amely aztán életét végigkísérte. Ebben a rövid, mégis jelentőségteljes 35 esztendőben különösen nagy szerepet töltött be az Oltáriszentség. Feljegyezték róla, hogy akárhol élt, lakhelyén mindig volt kápolna, ahol éjszakánként gyakran imádkozott. Csöndben és magányban, az örökmécses fényénél.

Vallásos hite emellett nagyfokú empátiával, a szegények iránti együttérzéssel párosult: uralkodásának kezdetén példaértékű szociális törvénykezésbe kezdett, és ő hozta létre a világ első népjóléti minisztériumát is. Az Osztrák-Magyar Monarchia alattvalói abban a rövid időszakban, míg Boldog IV. Károly ült a trónon azt érezhették, hogy uralkodásában az isteni és emberi törvények harmóniája valósul meg.

A kereszténység – tehát a hit – és a politikai cselekvőkészség nem egymásnak ellentmondó szemléletnek, hanem egymást kiegészítő jó gyakorlatnak tűnhettek.

Manapság mindennek az ellenkezőjét látjuk szerte a világban: a politikai gondolkodást – megfigyelhető ez Európa több országában is – olyan elképzelések ejtették túszul, melyek már nem a közösséget, vagy a családot tekintik a nemzet legfontosabb egységének, hanem kizárólag az egyéni érdekeket. Éppen ezért Boldog IV. Károly öröksége ma mindennél aktuálisabb: arra emlékeztet bennünket, hogy a keresztény értékeket – egymás támogatását, a felebaráti szeretet – nem szabad elhagynunk.

Vagyis emlékeznünk kell múltunkra, kulturális tradíciónkra, hogy utunkat megtalálhassuk a jelenben.

Mindez itt, Baján különös vonatkozással is bír, hiszen a király és felesége 1921-ben városunknál hagyta el örökre Magyarországot, hogy nélkülözve, de hitében tovább erősödve halljon meg egy esztendővel később Madeirán.

Erre a napra, és a Boldog IV. Károlytól kapott erkölcsi, emberi tartásra emlékezünk a mai rendezvényen. Nagy öröm megtapasztalni, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége felkarolta, és a jelenben is tovább élteti azt a hagyományt, amit utolsó királyunktól kaptunk örökül.

Mi, keresztény-konzervatív magyarok nem szeretnénk, ha a Boldog IV. Károlytól kapott erkölcsi útmutatás a múlt homályába veszne.

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök néhány nappal ezelőtt, október 23-án elmondta, idézem: „Dönteni kell, és a döntésünk megmutatja, kik is vagyunk valójában. Nem lehet elbújni, mert egy magasabb igazság láthatóvá teszi magát…”