150 éves a bajai tűzoltóság

Minden emberi közösség természetes igénye, hogy biztonságban élhessen, és hogy napjai nyugalomban telhessenek. Ez egyaránt vonatkozik a lelki és érzelmi, valamint fizikai biztonságunkra is. Szeretnénk ugyanis abban a tudatban álomra hajtani fejünket, hogy egészségünket, életünket, s ami még fontosabb: szeretteink életét nem fenyegeti semmilyen veszély. Vagy ha mégis: akkor gyorsan jön a segítség, és van kire számítani.

Baján ezt a bizonyosságot immár 150 esztendeje a tűzoltóság szakembereinek, felkészült bajtársainak köszönhetjük, s köszönhették szüleink és nagyszüleink is.

A másfél évszázad sajnos nem volt mindig zökkenőmentes. Többször előfordult, hogy a lánglovagoknak nem csak a másokat fenyegető veszéllyel, hanem a működést veszélyeztető anyagi bizonytalansággal is meg kellett küzdeniük. De bárhogy is történt, ők mindenkor helyt álltak, rendíthetetlenül segítették honfitársaikat…

Ebből a hosszú, sokszor embert próbáló történetből – amely tele van hősiességgel és nehézségekkel – villant fel részleteket a mostani kiállítás. Segítséget nyújt nekünk abban, hogy lássuk, milyen hosszú út vezetett az egykori Bárány szálló nagyterméből a jelenig, egészen a Tóth Kálmán utcai épületig.

Magyarország Alaptörvényének egyik cikke a következőt mondja: „Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.” Egy másik pedig így fogalmaz: „Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.”

Önök nem csak ma, de az év minden napján megérdemlik a társadalom legnagyobb fokú megbecsülését, elismerését. Ez a hivatásos és az önkéntes tűzoltókra egyaránt érvényes. Nélkülözhetetlen szerepe van ugyanis annak a szolgálatnak, amelyet fizikai biztonságunk, illetve életünk, tulajdonunk, környezetünk biztonsága érdekében végeznek.

A mindennapjaink során láthatjuk, hogy a kor, amelybe beleszülettünk, az egyént, és mondjuk ki: gyakran az önzést helyezi a közösség érdekei elé. Önök viszont – akik ezt a hivatást választották – azt a szellemiséget képviselik, amely számára alapvető a rászorulók segítése, a mások iránti tisztelet, és a közszolgálat iránti elkötelezettség.

Úgy is mondhatnánk: ha jó példát keresünk a világban emberiességre, megtaláljuk a hivatásos és önkéntes tűzoltók, illetve a katasztrófaelhárítás munkatársainak a köz javáért végzett szolgálatában.

Hálásak vagyunk a sorsnak, hogy vannak polgártársaink, akik hivatásként választják embertársaik életének, egészségének, személyes és vagyoni biztonságának védelmét. Hálásak vagyunk, hogy a hivatásos munkatársak mellett vannak önkéntesek is, akik napjaik, életük, értékes idejük egy részét erre a nemes célra szentelik.

Tudjuk jól, hogy a tűzoltók és a katasztrófavédők mindennapi élete a valóságban nem olyan romantikus, mint ahogy azt a mozifilmekben láthatjuk. De tudjuk azt is, hogy a mozifilmekkel ellentétben a hősök nem felettünk repkednek, sőt, álöltözetet sem húznak. Itt járnak közöttünk, tűzoltóknak és katasztrófavédőknek hívják őket!