„A gyászban emlékezünk”

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után 12 magyar tábornokot és egy ezredest végeztek ki a forradalomban játszott szerepük miatt. Az eseményt később Kossuth Lajos úgy nevezte, hogy „a magyar Golgota”. Az Aradon történt tragédiáról október 6-án Baján is megemlékeztek, a vértanúk emlékművénél.

Az Újvárosi Általános Iskola diákjai, és a Gemenc Néptáncegyüttes tagjai adtak műsort a városi megemlékezésen. A tanulók versekkel, dalokkal, és korabeli feljegyzésekkel idézték meg a 170 évvel ezelőtti eseményeket.

Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Gáspár András, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József és Török Ignác perének ítéletét 1849. szeptember 26-án hozták meg. Kiss Ernő és Vécsey Károly esetében külön perek zajlottak le: mindkettejük perében 1849. szeptember 21-én mondták ki az ítéletet.

Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele. Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely,  de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta, és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre.