Ha email-en, telefonon szeretne üzenetet küldeni Zsigó Róbertnek, akkor a következő elérhetőségeken teheti meg:

Elérhetőség

zsigorobert@zsigorobert.hu

(79) 422 034

+36 20 2465211

Történelmi munka zárult le

2020. augusztus 27.

Régóta várt fejlesztés fejeződött be a mai napon (augusztus 27.) Baján. Az ország egyik legrégebbi, majdnem 150 éves zsilipje megközelítőleg 1.2 milliárdból vált korszerűbbé, a munka eredményeként pedig biztonságosabbá vált az árvízi védekezés. A Deák-zsilip ünnepélyes átadóján Zsigó Róbert államtitkár, Baja és térsége országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: ezzel történelmi munka zárult le a város legdélebbi részén.

IMG_0984

A KEHOP, vagyis a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül országosan összesen hat, nagy jelentőséggel bíró műtárgy újulhatott meg, több mint 13 milliárd forint értékben. Ennek képezi részét a most átadott Bajai fejlesztés is.

IMG_1144

Az 1,2 milliárd forintos támogatásból megvalósulhatott a beton és vasbeton szerkezetek, a tégla falazatok teljes felújítása, az elzáró szerkezetek javítása és felújítása. Sor került új, az árvédelmi biztonságot növelő elzárások gyártására és beépítésére, az emelő berendezések korszerűsítésére, valamint a mederburkolatok felújítására és korszerű monitoring rendszer kiépítésére.

IMG_0973

A Deák-zsilip éppen két héttel ezelőtt ünnepelte 145. születésnapját – mondta köszöntőjében Zsigó Róbert államtitkár, Baja és térsége országgyűlési képviselője. – Rendkívül komoly munka folyt, hiszen a zsilip mellett szinte teljesen újjáépült a híd is, közel 1 milliárd forintból. Ez a beruházás az építési és műszaki teljesítmény mellett a biztonságról is szól, hiszen a felújított műtárgy az árvízi védekezéshez és az itt élők mindennapjainak biztonságához is hozzájárul – tette hozzá a képviselő.

IMG_1230

A Dunát és a Tiszát mindmáig egyetlen belvízelvezető-hajózó- öntöző csatorna, a Ferenc-csatorna köti össze. Ez Kiss József és Gábor mérnökök tervező-szervező munkája eredményeként épült 1794-1801 között. Megépítését követően a csatorna döntő eszköze lett a Bácska meggazdagodásának. Az első évtizedek után a csatorna vízellátása egyre aggasztóbbá vált a torkolati részeken tapasztalt jelentős mértékű mederfeltöltődések következtében. A helyzet javítása érdekében 1855-ben Bezdánnál egy új torkolati zsilipet építettek. Alacsony dunai vízállás idején azonban ezzel sem lehetett biztosítani az üzemeléshez szükséges vízszintet. A megoldást a Duna egy magasabb pontjáról kiinduló csatorna megépítése kínálta. A nagyszabású terv megvalósításának megszervezésére Türr István kapott megbízást. E vállalkozás nyomán épült meg a Ferenc-tápcsatorna. Bajánál a Pandúr-szigeten át új medret ástak, melynek végénél megépítették a Deák Ferenc-zsilipet, amely nemcsak a tápcsatorna szabályozott vízbevezetését, hanem a hajózást is lehetővé tette. A tápcsatorna létesítéséhez Bátmonostorig új nyomvonalat kellett kotorni. Délebbre dunai holtágak részbeni kotrása, átvágása segítségével természetes medreket is felhasználtak a csatorna kialakításához. A megnyitásra 1875. augusztus 13-án került sor. A csatorna vízellátását a zsilip mellett megépített (1914-1916) szivattyútelep üzembe állításával próbálták javítani. A mesterséges vízbetáplálás azonban a csatorna medrének laza talajszerkezete és a nagymértékű párolgás miatt nem hozta meg a remélt eredményt, ebből eredően a szivattyútelepet üzemszerűen a továbbiakban nem is működtették. Az első világháborút követő területi átrendeződés eredményeként a Ferenc-csatorna teljes hosszában, a Ferenc-tápcsatornának pedig a déli szakasza a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, a későbbi Jugoszlávia területéhez került. Az új határt keresztező Ferenc-tápcsatorna gazdasági jelentősége ennek következtében lecsökkent. A belvízi hajózás lényegében megszűnt. Ugyanakkor a XX. század második felében egyre emelkedő vízszintekkel tetőző árvizek következtében a Deák Ferenc-zsilip árvízvédelmi szempontból vált jelentőssé. A műtárgy a legnagyobb megpróbáltatását az 1956-os tél végi, kora tavaszi dunai jeges árvíz idején élte meg, de az azóta elmúlt időszakban is számos jelentős árvíznek állt ellen. Az évtizedek alatt állapota folyamatosan romlott, 1930 és 2009 között 6 alkalommal végeztek rajta állagmegóvó és kisebb-nagyobb felújítási munkákat. A felújítás fő célja az volt, hogy a zsilip még sokáig, biztonsággal üzemben tartható legyen.

ADUVIZIG

Fotóriport